KIS NAPÚT

A Kis Napút 2015. augusztusában született, a Napút Művészeti Akadémia három alkotója, Bíró Edina, Hódosi Helga és Kulcsár Edina,  kezdeményezéseként. Alapvető szándékuk volt a fiatalok életébe bevezetni az Akadémia művészi alkotó szemléletét, teret és időt biztosítani az iskolán kívüli közösségi alkotás „tehetségesítő”, és termékeny világának.

Számos két napos hétvége és alkotó tábor van mögöttünk, melyeket már hagyományosan  Solymáron, a Makovecz Imre által tervezett waldorf óvodában tartunk. Ezek közül a 2016 augusztusi táborunk volt a legkiemelkedőbb – a hetven órás intenzív alkotómunka huszonhét résztvevője főleg középiskolásokból állt, s az ország minden részéről, sőt Szlovákiából,Svájcból és Angliából is érkeztek fiatalok. Ennek záró kiállításából, ahol az épület két hatalmas kupolájában közel száz festmény, és rajz volt látható, kerültek képek a 2016 szeptemberében megrendezésre került Kelet-Nyugat kiállításra Komáromba a Limes Galériába.

A rajzi és festészeti feladataink célja, hogy a lehető legjobban megmozgassa az alkotó fantáziát, és a természet forma­, és színbeszédének értő és érző átélésével egészséges látáshoz vezessen, ami előfeltétele az egészséges alkotásnak. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, ami a kamasz korú fiataloknál a legfontosabb, a helyes ítélőképesség kialakítására és iskolázására.

Szeretnénk az antropozófus művészeti neveléssel a gyakorlatban is megalapozni annak lehetőségét, hogy a képzőművészeti, vagy egyéb, nem művészeti pályára készülő fiatalok, felnőttkorukban jelekként tudják olvasni a teremtett világot, minden szín, és formaképével együtt, s hogy ezzel a nyelvvel majd mint önálló, szabad gondolkodók, alkotó emberek meg tudják fogalmazni azt a szellemi mondanivalót ami a modern ember számára iránymutató lehet.

A távolabbi jövőképünk volt, egy olyan festőműhely fenntartása, ahol a festészet, rajzolás iránt kedvet érző fiatalok rendszeresen találkozhatnak, közösségben alkothatnak.

Ennek lehetősége adottá vált, 2018. áprilisától új állandó helyszínen működünk Budapesten, a Bláthy O. u. 41.sz első emeletén.

 

„A filmipar, a zeneipar és az internet hálószövése megállíthatatlan. Hatásaik korrigálására és gyógyítására egyedüli gyógyszernek mutatkozik a művészeti nevelés. A sport, amiben sok szülő bízik, csak részleges segítséget nyújt. Szükséges, hogy végre komolyan vegyük a helyzetet, és komolyan vegyük a művészeteket is. Szükséges, hogy nagy erővel, szervezetten és szellemi átlátásból cselekedjünk a művészeti neveléssel. Olyan tudatos ellenszerként kell használnunk a festést, a rajzolást, a plasztikát, a zenélést, az éneklést, a versírást, a beszédet, az euritmiát és a drámajátékot, mint amilyen tudatos és ártalmas kulturális hatások érkeznek a fiatalok felé. A művészet gyógyír! És mindenki jártasságot tud szerezni valamilyen művészetben.” (Idézve Döbröntei Zoltán, Szabad Gondolat folyóirat, Röpirat a művészettel való morális nevelésért c. írásából – 2015 szeptember)