MŰVÉSZET ÉS NEVELÉS KONFERENCIA – SZEGED 2018.

Szent-Mihály napi waldorf művészeti konferencia 2018. szeptember 29.
Nevelés és Művészet

2018 szeptember 29-én a szegedi waldorf iskola felkérésére, a Napút Művészeti Akadémia szervezésében került megrendezésre a Nevelés és Művészet c. konferencia a szegedi Szent-György Alber Agórában.
Ez előtt pontosan egy évvel ünnepeltük a Napút 10. eves születésnapját. A Napút’10 rendezvény egyik fő szándéka volt, hogy olyan Szent Mihály ünnepet celebráljon ami a közép misztériumát érinti, ami új erőt ad a hazai antropozófiai életnek.

Az akkori háromnapos ünnepre egy egységes összművészeti alkotásként tekinthettünk. Szerettük volna megmutatni, hogy hogyan hat át minden életterületet a művészet, és hogyan inspirálja azokat. Szerettük volna abba a magasságba emelni az embereket, ahol összeérhetnek a gondolatok, ahol megtremtődhet az együtt gondolkodás, együttműködés atmoszférája.
Ez lenne a művészet egyik feladata. Megemelni az emberek szívét, és világosságot teremteni a gondolkodásban.
A művészet így tud hatni. Így lehet gyógyító és így kapcsolódhatna vissza szervesen az életbe.
E szándéknak a hatóerejét sokan megérezték akkor a Stephaneumban.

Nagyon nagy öröm volt számunkra, hogy nem sokkal a rendezvény után, a Napút’10 szellemi impulzusai által inspirálva 2017 októberében megkeresett bennünket a szegedi waldorf iskola azzal a szándékkal, hogy felkérjék Döbröntei Zoltánt, segítsen egy olyan rendezvény megszervezésében, ami új gyógyító erőket adhat a közösségüknek.

A rendezvény témájának a Nevelés-Művészet-Tudomány hármasát választottuk.
Szerettünk volna új formát találni Szent-Mihály ünnepéhez.
Fő cél volt, hogy olyan rendezvényt komponáljunk, ahol a különböző művészeti ágak és az elméleti előadások szerves kapcsolatban jelennek meg egymással.
Ehhez a következő művészeket és előadókat hívtuk segítségül:
Cserháti Katalin euritmista, Döbröntei Zoltán festőművész. Gyuricza László kozmológus, Mesterházy Mária dráma tanár, Papp Judit képzőművész tanár.

A közös munka során felemrült a forráshoz való kapcsolat gondolata.
Hogyan lehet a waldorf pedagógia forráshoz újból és újból visszatérni és meríteni belőle?
Mire van szükség ma a pedagógiában, hogy jelenik meg benne a művészet és hogyan tud érvényesülni a Mihályi intelligencia?

Gyuricza László többek között a különböző világnézetekről, a gondolkodás művészetéről, az emberré válás útjáról valamint a waldorf pedagógia lényegéről beszélt.
Egy mechanikus húsdarálóval és egy szétbontott számítógép-testtel tette szemléletessé az emberi értelemmel felfogható, érzékekkel végig követhető mechanikus technika és az érzék alatti elektromos technika egymástól markánsan különböző tulajdonságait.
Kihangsúlyozta, hogy boldogok lennénk, ha minden waldorf iskola valóban az antropozófia szellemében világnézeti iskolává válna, mert abból mindenki csak nyerhet, ugyanis ez a világnézet semmiféle dogmát nem tűr meg, pedagógiája az elfogulatlan megismerést iskolázza.
Mesterházy Mária három olyan emerről mesélt, akiknél a tudomány, művészet és pedagógia valamilyen arányban összefonódott munkásságukban. Szent-Györgyi Albert, Négyesy professzor és Walter Johannes Stein példáján keresztül láthattuk a szívből jövő megismerési vágyból fakadó alkotás és művészi, inspiratív közeg megteremtésének képességét. Mesterházy Mária mint a solymári Fészek Waldorf iskola irodalom és dráma tanára saját pedagógiai tapasztalatairól is beszélt – hogyan hozhatja magát a tanár alkotó helyzetbe – kiemelte azt a felismerését, hogy a mai fiataloknak jövőből táplálkozó tanításra van szükségük a múlt halott tudása helyett (vagy mellett), fontos, hogy lássák a diákok, hogy a tanár hogyan helyezkedik bele a világba, mi érdekli és ezt a tudást, tapasztalatot hogyan tudja átadni. Itt találkozhat össze a diák kutató, kereső, megismerést szomjazó alkotó belső lénye a tanítással.

Délelőtt és délután is gyakorlati érzékleti tapasztalatok címmel műhelymunkára hívtuk a résztvevőket, ahol az euritmia lényegébe elsőtől a nyolcadik osztályig Cserháti Kati vezette be az egyik csoportot, miközben a másik csoport képnézést gyakorolt Döbröntei Zoltánnal és Hódosi Helgával a kiállított képek között.

Gyuricza László különböző eszközökkle, akusztikus és elektromos hangszerekkel hanghatásokat keltett fel. A hang lényszerű minőségét, karakterét figyelhették és beszélhették meg a résztvevők közösen.
Papp Judit vetített képeken keresztül mutatta be előadásában 1 – 8. osztályig a festés és rajzolás lényegét a nevelésben és beszélt nagyon inspirálóan saját pedagógiai tapsztalatairól.

A Mihály napi záróünnepet Döbröntei Zoltán előadása vezette fel. Egy gondolatot tágított ki az előadó az egy órában, mely gondolatot ezúttal pontosan idézte Rudolf Steinertől “…….(kérem szépen a könyvet, hogy le tudjam írni a szöveget…..” A könyv címe: Rudolf Steiner, Az ember talánya GA170 Új Mani-fest kiadó.144.o.
Amennyi a hiány a művészetben, annyi a hazugság a szociális életünkben.
Reprodukciókkal illusztrálva mutatta be geometrikus absztrakt és hiperrealista műveken keresztül a Luciferi és Arimáni kultúra tulajdonságait és ezen keresztül szellemi hatásait a társadalomra. Kiemelten beszélt a jelenkor szabad keresztény kultúrájának, a közép kultúrájának hiányáról és a valódi művészeti nevelés szükségszerűségéről.

Az előadás után Cserháti Kati verses euritmia előadása következett, majd a Rudolf Steiner Szeminárium előadásában a második misztériumdrámából a Forrás meséjét.
Így jött létre egy új forma, egy közösség felmerülő igénye a művészetre, a gyógyító szellemi impulzusra és egy művészeti csoport közös munkájaként.
Ilyen munkák mentén fejlődhetne ki a misztériumok megújítása.

Menyhárt Melinda a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület vezetőjének levele:.
„A Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület vezetősége az elmúlt két év munkája során azt tapasztalta, hogy a szegedi Waldorf közösségben sok mindent a szokásjog, a kényelem, a kényszer irányít és nem az a  közös cél, amelyért létrejött az iskola. Mintha elvesztek volna a közös szellemi alapok, melyek irányt mutathatnak a hétköznapi munka során, melyek igazodási alapot adhatnak alapítóknak és újonnan érkezőknek egyaránt. Megkerestük a Napút Művészeti Akadémia vezetőit, hogy segítsenek nekünk egy olyan rendezvény megszervezésében, amely új szellemi impulzust adhat a szegedi közösség számára. Több találkozás, tartalmas beszélgetés során jól megértették, hogy mivel tudnának segíteni. A rendezvény sokat adott szülőknek, tanároknak, újaknak régieknek egyaránt! Bízunk benne, hogy  nem egyszeri alkalom volt ez és jövőre újra találkozhatunk!”

.