MŰVÉSZET ÉS NEVELÉS KONFERENCIA – SZEGED 2018.

Szent-Mihály napi waldorf művészeti konferencia 2018. szeptember 29.
Nevelés és Művészet

2018 szeptember 29-én a szegedi waldorf iskola felkérésére, a Napút Művészeti Akadémia szervezésében került megrendezésre a Nevelés és Művészet c. konferencia a szegedi Szent-György Alber Agórában.
Ez előtt pontosan egy évvel ünnepeltük a Napút 10. eves születésnapját. A Napút’10 rendezvény egyik fő szándéka volt, hogy olyan Szent Mihály ünnepet celebráljon ami a közép misztériumát érinti, ami új erőt ad a hazai antropozófiai életnek.
Az akkori háromnapos ünnepre egy egységes összművészeti alkotásként tekinthettünk. Szerettük volna megmutatni, hogy hogyan hat át minden életterületet a művészet, és hogyan inspirálja azokat. Szerettük volna abba a magasságba emelni az embereket, ahol összeérhetnek a gondolatok, ahol megtremtődhet az együtt gondolkodás, együttműködés atmoszférája.
Ez lenne a művészet egyik feladata. Megemelni az emberek szívét, és világosságot teremteni a gondolkodásban.
A művészet így tud hatni. Így lehet gyógyító és így kapcsolódhatna vissza szervesen az életbe.
E szándéknak a hatóerejét sokan megérezték akkor a Stephaneumban.

Nagyon nagy öröm volt számunkra, hogy nem sokkal a rendezvény után, a Napút’10 szellemi impulzusai által inspirálva 2017 októberében megkeresett bennünket a szegedi waldorf iskola azzal a szándékkal, hogy felkérjék Döbröntei Zoltánt, segítsen egy olyan rendezvény megszervezésében, ami új gyógyító erőket adhat a közösségüknek.

A rendezvény témájának a Nevelés-Művészet-Tudomány hármasát választottuk.
Szerettünk volna új formát találni Szent-Mihály ünnepéhez.
Fő cél volt, hogy olyan rendezvényt komponáljunk, ahol a különböző művészeti ágak és az elméleti előadások szerves kapcsolatban jelennek meg egymással.
Ehhez a következő művészeket és előadókat hívtuk segítségül:
Cserháti Katalin euritmista, Döbröntei Zoltán festőművész. Gyuricza László kozmológus, Mesterházy Mária dráma tanár, Papp Judit képzőművész tanár.

A közös munka során felemrült a forráshoz való kapcsolat gondolata.
Hogyan lehet a waldorf pedagógia forráshoz újból és újból visszatérni és meríteni belőle?
Mire van szükség ma a pedagógiában, hogy jelenik meg benne a művészet és hogyan tud érvényesülni a Mihályi intelligencia?

Gyuricza László többek között a különböző világnézetekről, a gondolkodás művészetéről, az emberré válás útjáról valamint a waldorf pedagógia lényegéről beszélt.
Egy mechanikus húsdarálóval és egy szétbontott számítógép-testtel tette szemléletessé az emberi értelemmel felfogható, érzékekkel végig követhető mechanikus technika és az érzék alatti elektromos technika egymástól markánsan különböző tulajdonságait.
Kihangsúlyozta, hogy boldogok lennénk, ha minden waldorf iskola valóban az antropozófia szellemében világnézeti iskolává válna, mert abból mindenki csak nyerhet, ugyanis ez a világnézet semmiféle dogmát nem tűr meg, pedagógiája az elfogulatlan megismerést iskolázza.
Mesterházy Mária három olyan emerről mesélt, akiknél a tudomány, művészet és pedagógia valamilyen arányban összefonódott munkásságukban. Szent-Györgyi Albert, Négyesy professzor és Walter Johannes Stein példáján keresztül láthattuk a szívből jövő megismerési vágyból fakadó alkotás és művészi, inspiratív közeg megteremtésének képességét. Mesterházy Mária mint a solymári Fészek Waldorf iskola irodalom és dráma tanára saját pedagógiai tapasztalatairól is beszélt – hogyan hozhatja magát a tanár alkotó helyzetbe – kiemelte azt a felismerését, hogy a mai fiataloknak jövőből táplálkozó tanításra van szükségük a múlt halott tudása helyett (vagy mellett), fontos, hogy lássák a diákok, hogy a tanár hogyan helyezkedik bele a világba, mi érdekli és ezt a tudást, tapasztalatot hogyan tudja átadni. Itt találkozhat össze a diák kutató, kereső, megismerést szomjazó alkotó belső lénye a tanítással.

Délelőtt és délután is gyakorlati érzékleti tapasztalatok címmel műhelymunkára hívtuk a résztvevőket, ahol az euritmia lényegébe elsőtől a nyolcadik osztályig Cserháti Kati vezette be az egyik csoportot, miközben a másik csoport képnézést gyakorolt Döbröntei Zoltánnal és Hódosi Helgával a kiállított képek között.
Gyuricza László különböző eszközökkle, akusztikus és elektromos hangszerekkel hanghatásokat keltett fel. A hang lényszerű minőségét, karakterét figyelhették és beszélhették meg a résztvevők közösen.
Papp Judit vetített képeken keresztül mutatta be előadásában 1 – 8. osztályig a festés és rajzolás lényegét a nevelésben és beszélt nagyon inspirálóan saját pedagógiai tapsztalatairól.

A Mihály napi záróünnepet Döbröntei Zoltán előadása vezette fel. Egy gondolatot tágított ki az előadó az egy órában, mely gondolatot ezúttal pontosan idézte Rudolf Steinertől “…….(kérem szépen a könyvet, hogy le tudjam írni a szöveget…..” A könyv címe: Rudolf Steiner, Az ember talánya GA170 Új Mani-fest kiadó.144.o.
Amennyi a hiány a művészetben, annyi a hazugság a szociális életünkben.
Reprodukciókkal illusztrálva mutatta be geometrikus absztrakt és hiperrealista műveken keresztül a Luciferi és Arimáni kultúra tulajdonságait és ezen keresztül szellemi hatásait a társadalomra. Kiemelten beszélt a jelenkor szabad keresztény kultúrájának, a közép kultúrájának hiányáról és a valódi művészeti nevelés szükségszerűségéről.

Az előadás után Cserháti Kati verses euritmia előadása következett, majd a Rudolf Steiner Szeminárium előadásában a második misztériumdrámából a Forrás meséjét.
Így jött létre egy új forma, egy közösség felmerülő igénye a művészetre, a gyógyító szellemi impulzusra és egy művészeti csoport közös munkájaként.
Ilyen munkák mentén fejlődhetne ki a misztériumok megújítása.

Menyhárt Melinda a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület vezetőjének levele:.
„A Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület vezetősége az elmúlt két év munkája során azt tapasztalta, hogy a szegedi Waldorf közösségben sok mindent a szokásjog, a kényelem, a kényszer irányít és nem az a  közös cél, amelyért létrejött az iskola. Mintha elvesztek volna a közös szellemi alapok, melyek irányt mutathatnak a hétköznapi munka során, melyek igazodási alapot adhatnak alapítóknak és újonnan érkezőknek egyaránt. Megkerestük a Napút Művészeti Akadémia vezetőit, hogy segítsenek nekünk egy olyan rendezvény megszervezésében, amely új szellemi impulzust adhat a szegedi közösség számára. Több találkozás, tartalmas beszélgetés során jól megértették, hogy mivel tudnának segíteni. A rendezvény sokat adott szülőknek, tanároknak, újaknak régieknek egyaránt! Bízunk benne, hogy  nem egyszeri alkalom volt ez és jövőre újra találkozhatunk!”

.

    SZENT MIHÁLY NAPI WALDORF MŰVÉSZETI KONFERENCIA – SZEGED 2018.   NEVELÉS ÉS MŰVÉSZET   PROGRAM      
8:30 – 9:00 Regisztráció
9:00 – 10:00   9:00 – 9:05 Iskola részéről köszöntő – megnyitó 9:05 – 9:15 Konferencia programjának ismertetése, előadók bemutatása 9:15 – 9:30 Zene 9:30 – 10:00 Kérdésfelvetés – Nevelés mint művészet (előadókkal)  
10:00 – 11:30 Érzékleti tapasztalatok - Műhelymunka Cserháti Katalinnal és Papp Judittal két csoportban: Művészeti nevelés íve 1-8-ig festészeten és euritmián keresztül bemutatva.   Cserháti Katalin:  Euritmia, lélekkel áthatott mozgás - egy mozgásművészetből született tantárgy pedagógiai íve a Waldorf-iskola első nyolc osztályában   Papp Judit: A festés- és rajzórák szerepe a személyiségfejlesztésben. A festés-rajzolás jelentősége a művészeti nevelésben a gyerekek munkáin keresztül bemutatva.    
11:30 – 11:45 szünet
11:45 – 12:45 Előadás: Gyuricza László   EMBERRÉ VÁLÁS Tudomány, technológia és emberi fejlődés   A természettudomány és az ezzel összefüggő technológia alakulása tükrözi azt a modern  emberiség körében elterjedő általános világfelfogást, amely kb. 150 év óta sajátos - és egyre szélsőségesebb - egyoldalúságot mutat. Ez az egyoldalúság a szellemi élet, a művészet és a szociális élet roncsolásához, betegségeihez vezetett. Szükség van egy elfogulatlan, kiterjesztett világszemlélet gyógyító-nevelő erejére, amely lehetővé teszi a valódi emberré válást. Az antropozófus szellemtudomány világ- és ember-megismerése ezt az emberiség-szükségletet felismerve született meg, és ebben a szellemben ad válaszokat korunk kérdéseire (többek között a nevelés területén).  
12:45 – 13:00   Zenés képnézés. Napút Művészeti Akadémia kiállításának megtekintése.  
13:00 – 14:00 Ebéd
14:00 – 15:30 TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET                          Mesterházy Mária : Felvezető gondolatok   Nevelésművészet vagy neveléstudomány? Tudomány-e a nevelés vagy művészt? Hogyan kapcsolódhat össze a művészet és a tudomány a nevelésben és a tanár lényében? Három tanári portré és egy mese a művészet és tudomány kapcsolatáról. Érzékleti tapasztalatok - Műhelymunka Döbröntei Zoltánnal és Gyuricza Lászlóval két csoportban : Képi világ – Hangzó világ   Gyuricza László: Hallgató Hogyan zeng a hang, avagy kísérletek a hang lényének megközelítésére.   A mai tudomány úgy definiálja a hangot, mint valamilyen rugalmas fizikai közeg rezgését, ill. annak következményét. A valóság éppen a fordítottja, a hang önálló lényiséggel rendelkezik, amely megnyilvánul a fizikaiban. Hogyan figyelünk a minket körülvevő hangokra? Hogyan teszünk különbséget pl. zörej, vagy zenei hang, akusztikusan, vagy elektronikusan keltett hang között? Ehhez ad ízelítőt a gyakorlat.   Döbröntei Zoltán: Képolvasás   Van-e egy művészeti alkotásnak szellemi tartalma? Mindenki által megközelíthető-e ? Ugyanazt jelenti-e mindenkinek? Kísérletet teszünk egy eredeti műalkotás tartalmának objektív és közös átélésére.    
15:30 – 15:45 Rövid szünet
15:45 – 16:45 Előadás: Döbröntei Zoltán   A MŰVÉSZET SZEREPE A JÖVŐ ALAKÍTÁSÁBAN   A művészet nem arra szolgál, hogy örömet okozzon, ellazítson, vagy dísze legyen hétköznapi szürkeségünknek. A mi korunkban egyre világosabbá válik, hogy a művészetre a társadalmi élet higiéniája miatt van szükség. Az erős, szép és igaz művészet elűzi a hazugságot, a torz, a csúf, a beteg a gépies, a cinikus művészet pedig hamissá változtatja körülöttünk a világot. Ebből a nézőpontból mutatjuk be a kortárs művészeti törekvéseket és a művészeti nevelés fontosságát.  
  17:10 – 17:30 Mihály-ünnep összművészeti alkotás (zene, euritmia, dráma)   Zene   Cserháti Katalin: "Mit málló kőre nem bízol, mintázd meg levegőből..." Weöres Sándor, József Attila - versek euritmiával   A forrás meséje: Misztériumdráma II. 5.kép Rudolf Steiner Szeminárium előadásában    
    A program vége legkésőbb 18 óra.